Neurometer – tudományos háttér alkalmazhatóság
A cukorbetegség világszerte az egyik legjelentősebb népegészségügyi probléma, mely világszintem több százmillió ember életminőségét befolyásolja. 2014-ben csaknem 422 millió embert érintett a diabétesz valamilyen típusa (WHO, 2016) és több mint 1,5 milli ember haláláért volt felelőssé tehető.
Sajnos hazánkban a cukorbetegség népbetegségnek számít. 2019-es felmérés alapján mintegy 1,1 millió felnőtt és több mint 500 gyermek élt cukorbetegséggel (KSH, 2019).
Habár a diabétesz ma már egy jól kezelhető betegségnek számít, a kór szövődményeként különböző károsodások alakulhatnak ki az egyes szervrendszerekben. Az egyik leggyakoribb ilyen szövődmény a diabéteszes neuropátia, mely a cukorbetegség által okozott idegkárosodást takarja.
Alapvetően négy típusát különböztetjük meg: a perifériás, az autonóm, a proximális és a fokális neuropátiát. Ezen típusok közül a perifériás neurpátia a diabétesszel élő betegek több mint 40%-át érinti (Pfannkuche et al., 2020). A tünetek széles skálán mozognak a lábujjakban, kézujjakban kezdődő fájdalom, zsibbadás, érzéketlenség később kiterjedhet a lábakra, a karokra is, idővel pedig izomgyengeség alakulhat ki.
Elmondható azonban, hogy ezeket a tüneteket legtöbbször megelőzi a végtagok érző idegeinek csökkent érzékenysége. Ennek következtében a beteg gyakran kisebb sérüléseket, sebeket sem vesz észre, melyek sokszor a magas hiperglikémia eredményeként megfigyelt lassúbb sebgyógyulás miatt elfertőződhetnek, akár el is fekélyesedhetnek. Az ilyen alsó végtagot érintő betegségek, mint a fertőzés, a fekélyesedés és a szövetelhalás a cukorbetegek csaknem 6%-át érinti (Zhang et al, 2017), ezen betegeknek körül belül 1,5% pedig amputáción is átesik (Lazzaini et al, 2015).
Egy átfogó magyarországi kutatás kimutatta, hogy a cukorbetegséggel élők körében tizenötször gyakrabban végeztek amputációt, mint a nem
cukorbetegeknél (Kolossváry et al, 2015; Kolossváry et al, 2016, Makai, 2021).
Ezen amputációknak egy jelentős része megelőzhető lenne, ha még idejében diagnosztizálnák a végtagi érzés csökkenését. Magára a végtagi érzés vizsgálatára több módszer is elterjedt. Ezek közül a legegyszerűbb egy kalibrált hangvilla alkalmazása az érző idegek állapotának felmérésére. Egy másik egyszerűen elvégezhető teszt az un. monofilament vizsgálat mely során egy speciális nejlon szállal érinti meg a vizsgált végtagi területet. Bár ezek a tesztek egyszerűen kivitelezhetőek azonban kevésbé pontosak és meglehetősen szubjektívek. A perifériás neuropátia vizsgálatának egy másik módja az idegek közvetett állapotának felmérése a bőrben található verejtékmirigyek működésének vizsgálatal. Bár ez a módszer jóval objektívabb, mint a fent bemutatott diagnosztikai eljárások azonban csak egy közvetett képet ad a perifériás idegek állapotáról. Ezekkel a módszerekkel szemben az MDE Neurometer készüle, egy elektrodiagnosztikus vizsgálattal képes az érző idegek állapotát felmérni és egy objektív CPT (Current Perception Treshold) értékkel jellemezni.
A Neurometer segítségével, ellentétben a korábban bemutatott készülékekhez, külön-külön vizsgálhatóak a C típusú (kis nem mielinizált), az Aδ típusú (közepes mielinizált) és az Aβ típusú (nagy mielinizált) érző ideg rostok. A vizsgálat során különböző mA tartományú áramerősséggel, frekvencia specifikusan ingerelhetőek az egyes idegrost típusok. Így a betegtől kapott visszajelzés alapján a készülék meghatározza azt a CPT értéket mely még nem jár fájdalom érzet megjelenésével az adott idegroston.
A perfiériás neuropátia gyakran kísérő tünete más betegségeknek is, melyek esetében a Neurométer ugyancsak hasznos diagnosztikai eszköz lehet perifériás idegpályák állapotának felméréséhez és az esetleges változás nyomonkövetéséhez. Több krónikus gyulladással járó betegség, mint például a krónikus vese elégtelenségben szenvedők (Arnold et al., 2016) esetében figyelték meg a C típusú érző idegrostok károsodását, illetve a perifériás neuropátia gyakori kísérő tünete a neurodegeneratív megbetegedéseknek is. Az Alzheimer betegségben szenvedő pácieneks perifériás idegpályái is gyakran károsodnak az amyloid oligomerek okozat elváltozások miatt (Fukumoto et al., 2010). A krónikus megbetegedésok mellett az utóbbi idők legnagyobb közegészségügyi krízisét okozó COVID-19 vírus által megfertőződött betegek több mint 36%-nál jelentkeztek neurológia tünetek, melyek között igen gyakori volt a szub-akut perifériás neuropátia. Így a Neurometer hasznoseszköz lehet a post-COVID szindrómában szenvedő páciensek neurológiai állapotának felmérésben is.
Maga a készülék használata egyszerű és egy rövid betanítás után már könnyen beilleszthető a rutin vizsgálatok közé. A készülék nem igényel karbantartást, illetve utólagos kalibrálást, mivel minden rendszer gyárilag kalibráltan érkezik, e mellett pedig minimális a készülék szerviz igénye.
A vizsgálat paramétereinek beállítása és vezérlése, valamint a paciens adataink felvitele a készülékhez kapcsolódó számítógépen és tableten keresztül történik. Az adott páciens minden vizsgálatának eredménye utólag visszakereshető, így a készülék nagy segítséget nyújt a betegek állapotának nyomonkövetésére és az alkalmazott terápia hatásosságának vizsgálatára.
