100% Szilikon Foley ballon katéter 3 járatú - CH16 - CH24

Katéter bevezetése a húgycsövön keresztül a húgyhólyagba.

Kapcsolódó anatómiai áttekintés

Mindkét nemben a húgy-és ivarszervek anatómiájának ismerete szükséges a beavatkozás elvégzéséhez.

Beavatkozást megelőző teendők listája, szükséges eszközök:

• A hólyagkatéterezés steril beavatkozás, ezért olyan környezet szükséges, ahol a steril eszközöket elő tudjuk készíteni.
• A beteget hanyattfekvő helyzetbe hozzuk. Férfiaknál nyújtott alsó végtaggal, nőknél hajlított térdekkel és enyhe terpesszel történik a fektetés.
• Egy asszisztens segítsége a beavatkozást jelentősen gyorsítja, de könnyedén elvégezhető egyedül is.

Szükséges eszközök

• Hólyagkatéter: általában 18 Ch/Fr vagy 16 Ch/Fr Nelaton végű, Foley (ballonos) katéter
• Vizeletgyűjtő zsák
• Folyadék a rögzítő ballon feltöltéséhez: kb. 12ml steril fiziológiás sóoldat luer végű fecskendőben
• Katéter csúsztató gél („instillagél”): vízbázisú síkosító, lidokain és klórhexidin tartalommal
• Steril izoláló és lemosó (sebészi) szett: tartalmaz lukas kendőt, izoláló kendőt, legalább három lemosó géz labda („buci”)
• Nyálkahártyán használható fertőtlenítő szer: Octenisept, Skinsept Mucosa, Betadine stb.
• Steril gumikesztyű

Beavatkozás rövid leírása

Férfi hólyagkatéterezés (jobb kézzel, a beteg jobb oldalán állva): A beteg fektetését, eszközök előkészítését, a steril gumikesztyű felhúzását követően a lukas izoláló kendőt a penis köré helyezzük. A bal kezünkkel a penisen az előbőrt hátrahúzzuk, a penist stabilan megfogjuk a glans alatt és kíméletesen megemeljük. A jobb kezünkkel ezt követően a fertőtlenítőszerrel alaposan meglocsolt gézlabdákkal háromszor a húgycsőnyílást és környékét megtisztítjuk. A csúsztató gélből egy cseppet a húgycsőnyílásra cseppentünk, majd a gél tartályának hegyét a húgycsőnyílásba tövig bedugva, és a gél tartályát a glans penishez hozzászorítva a gélt (12ml) maradéktalanul a húgycsőbe fecskendezzük. A húgycső disztális részét a bal kezünk mutató- és hüvelykujja segítségével összeszorítjuk, hogy a gél a húgycsőből ne folyjon ki. Ebben a helyzetben körülbelül 1-2 percig várunk, hogy a lidokain érzéstelenítő hatása kialakuljon. Ezt követően a katétert a jobb kezünkkel közel a hegyéhez megfogjuk és határozott mozdulatokkal a húgycsőbe vezetjük, egészen a katéter elágazó végéig. A művelet közben különösen fontos a penis emelése a bal kézzel, mert ezzel tesszük egyenessé, és feszítjük ki a húgycsövet. A vizeletgyűjtő zsákot csatlakoztatjuk a katéterhez. Amennyiben a hólyag vizeletet tartalmaz, az hamarosan megjelenik a csőben. Ez esetben a rögzítő ballont feltöltjük, a szelephez csatlakoztatott fecskendővel. A katéterezés befejeztével az előbőrt visszahúzzuk a glans penisre.

Különösen fontos, hogy csak akkor töltsük meg a ballont, ha a katéter biztos a hólyagig fel lett vezetve. Amennyiben nem ürül a katéterből vizelet, a katétert fecskendővel megszívva annak vezetése elindítható (a csúsztató zselé gyakran eltömíti a frissen behelyezett katétert). Farkas fecskendővel steril sóoldatot a hólyagba fecskendezve és azt visszaszívva üres hólyagban is ellenőrizhetjük a katéter pozícióját. 

Női hólyagkatéterezés (jobb kézzel, a beteg jobb oldalán állva): A beteg fektetését, eszközök előkészítését, a steril gumikesztyű felhúzását követően a lukas izoláló kendőt a vulva köré helyezzük. A bal kezünkkel a vestibulum vaginae-t feltárjuk. A jobb kezünkkel, a fertőtlenítőszerrel alaposan meglocsolt gézlabdákkal háromszor a húgycsőnyílást és környékét megtisztítjuk. A csúsztató gélből egy cseppet a húgycsőnyílásra cseppentünk, majd a gél tartályának hegyét a húgycsőnyílásba bedugjuk és körülbelül 6ml gélt (általában egy csomag gél fele) fecskendezünk a húgycsőbe. Körülbelül 1-2 percig várunk, hogy a lidokain érzéstelenítő hatása kialakuljon. Ezt követően a katétert a jobb kezünkkel közel a hegyéhez megfogjuk és határozott mozdulatokkal a húgycsőbe vezetjük, a katéter hosszának feléig. A vizeletgyűjtő zsákot csatlakoztatjuk a katéterhez. Amennyiben a hólyag vizeletet tartalmaz, az hamarosan megjelenik a csőben. Ez esetben a rögzítő ballont feltöltjük, a szelephez csatlakoztatott fecskendővel.

Indikáció/felhasználási terület

• Vizelési képtelenség, totálretenció
• Vizelet mennyiségének monitorizálása kritikus állapotú betegeknél
• Műtétek kapcsán (hólyag detenzionálás, vizeletmonitorizálás)
• Alvadékos hematuria ellátása (coagulum eltávolítás, irrigáció)
• Hólyagot, prosztatát érintő műtétek
• Gáti, szakrális régióban lévő nyílt sebek ápolása
• Instilláció (gyógyszerek hólyagba juttatása)

Kontraindikáció/felhasználás feltételei

• Húgycső folytonosságának megszakadása (pl. medence trauma)
• Relatív kontraindikációk: akut prostatitis, művi záróizommal élő személy

Beavatkozást követő teendők listája

A katétert lefelé kell kivezetni az alsónadrágból, hogy ne törjön meg. A vizeletgyűjtő zsákot a hólyag szintje alatt kell elhelyezni, hogy a vizelet lefelé folyjon.

Szövődmények és ellátásuk

• Húgyúti fertőzés kialakulása
• A katéter ballonjának a húgycsőben történő felfújása, következményes vérzés, hosszabb távon húgycsőszűkület lehetősége
• A katéterrel a húgycső falának perforációja és téves járat („fouse route”) kialakulása

Katéterezéssel kapcsolatos szövődmények esetén mielőbbi urológiai konzultáció szükséges.

Orvosi dokumentáció helye, módja

A katétert behelyező orvosnak a következőket feltétlenül le kell írnia az egészségügyi dokumentációban:

• katéter fajtája, mérete
• katéterezés módja
• hólyagból ürülő vizelet mennyisége (residuum)
• rögzítő ballonba juttatott folyadék mennyisége

Egy példa: Lemosást, izolálást követően a hólyagba 18Ch latex Foley katéter akadálymentesen felvezethető, szalmasárga vizelet ürül, residuum 400 ml, ballonban 12ml.

Az állandó katéter behelyezéséről – bár a magyar egészségügyben mind a mai napig ez nem szokás – írásos beleegyező nyilatkozat szükséges.

Forrás: https://aok.pte.hu/skills-kezikonyv-kateter - Dr Sarlós Donát Péter

A hólyagkatéter egy vékony, rugalmas cső, amelynek behelyezésével a húgyhólyag mesterségesen kiüríthető, és a vizelet a szervezeten kívülre (pl. vizeletgyűjtő zsákba) juttatható, ha a normál vizeletürítés akadályozott. A vizeletürítési zavar mögött több tényező állhat: lehet fizikai akadály (férfiaknál például a jóindulatú prosztatamegnagyobbodás) vagy idegi károsodás (cukorbetegség vagy porckorongsérv szövődménye). Egyes egészségügyi beavatkozásoknál is sor kerülhet a hólyagkatéter rutinszerű alkalmazására, például műtéteknél vagy az intenzív terápiás ellátásban. A szülészeteken is előfordulhat a használata (a húgyhólyag térfoglalásának csökkentésére a magzat természetes úton történő születése érdekében).

A hólyagkatétert diagnosztikus és kezelési céllal is használhatják. Az alkalmazás idejétől függően megkülönböztetünk ismétlődően (intermittálóan) és tartósan használt katétereket. Az ismétlődően használt katéterek esetén a katétert csak a hólyagürítés idejére helyezik fel, míg a tartós katétereket akár hetekig-hónapokig is a húgyutakban hagyhatják. Mindkettő alkalmazása steril körülményeket és kiemelt odafigyelést igényel az egészségügyi személyzettől. Tartós katéterek alkalmazásakor ügyelni kell a vizeletgyűjtő zsák rendszeres és helyes ürítésére, cseréjére.

Léteznek úgynevezett külső, „kondomkatéterek” is, férfiak számára, de ezek csak vizelettartási panaszok esetén tudnak segíteni az életminőség javításában. Használatukkal az esetlegesen csorgó, cseppenő vizelet a péniszre helyezett eszközzel vizeletgyűjtő zsákba vezethető.

Mi indokolhatja hólyagkatéter alkalmazását?

Hólyagkatéter használata javasolt, ha a beteg vizelése természetes úton nem megoldott.

Így katéterezés jön szóba az alábbi esetekben:

• tartós eszméletlen, magatehetetlen állapot;

• a hólyag beidegzési zavara, idegi károsodás (pl. cukorbetegség, szklerózis multiplex, agyvérzés, porckorongsérv, gerincvelő-szakadás);

• húgycsőszűkület (pl. hegesedés, prosztatamegnagyobbodás);

• műtéti beavatkozás előtt, alatt és után;

• szülészeten (epidurális érzéstelenítés alkalmazása);

• gyenge hólyagizomzat;

• gyógyszer bejuttatása (pl. kemoterápia);

• kezelhetetlen vizelettartási panaszok, valamint

• hólyagkatéterezés történhet vizsgálat elvégzése céljából is.

A hólyagkatéter behelyezése

A hólyagkatéter behelyezése kellemetlen, de helyi érzéstelenítő gél használatával fájdalommentes – vagy csak enyhe fájdalommal járó – folyamat, amely során a katétert a húgyutakon keresztül vezetik fel a húgyhólyagig. A katéter behelyezése képzett egészségügyi személyzetet igényel.

Mikor nem alkalmazható hólyagkatéter?

A húgyutak nagymértékű vagy teljes elzáródása esetén előfordulhatnak komplikációk, ezekben az esetekben nem ajánlott hólyagkatéter. Helyette komolyabb beavatkozásra van szükség.

Szuprapubikus katéter

Ha a katéter a húgycsövön keresztül nem helyezhető fel, vagy a katéterezés a húgycsövön át nem javasolt, a húgyhólyagot a szeméremcsont fölött, az alhason keresztül közelítik meg a bőrön ejtett, kis metszésen keresztül bevezetett katéterrel.

A hólyagkatéter kockázatai és lehetséges szövődményei

A hólyagkatéter okozta legjelentősebb szövődmény a húgyúti fertőzés: a húgycső, húgyhólyag, ritkább esetben a vese fertőzése. A fertőzés kialakulhat az egyszeri katéterezésnél és a tartós katéternél is, de esélye a katéter használatának időtartamával nő. Ezért kiemelten fontos a katéter felhelyezésénél, használatánál minden fertőzést megelőző óvintézkedés betartása. A katéter további problémákhoz is vezethet (hólyagspazmus, húgycsősérülés, húgycsőszűkület).

A katéter eltávolítása

A katétert, amint lehetséges, el kell távolítani. A húgyutak sérülékenysége miatt ez egészségügyi személyzetet igényel. Az eltávolítás kellemetlen lehet, és enyhe fájdalmakkal járhat, de csak rövid ideig tart. A katéter eltávolítását követő 1-2 napban normális esetben is jelentkezhet:

• csípő érzés vizelés közben,
• gyakori vizelési inger,
• véres vizelet,
• vizelettartási panasz.

Ezek a tünetek idővel enyhülnek, majd el is múlnak. Ha a tünetek később is jelentkeznek, a kezelőorvoshoz kell fordulni.

Hólyagtorna

A katéter eltávolítása utáni vizelettartási zavarok tüneteinek enyhítésében segíthet a rendszeres hólyagtorna. A hólyag „edzésével” a szervezet „megtanítható” arra, hogy naponta kevesebbszer, de nagyobb mennyiségű vizeletet ürítsen. A hólyagtorna lassú, akár hónapokig is tartó terápiás folyamat – a jó eredmény érdekében fontos, hogy a beteg következetesen elvégezze a gyakorlatokat.

A hólyagtorna elemei:

• a terápia előtt a vizelési szokások feljegyzése;

• a két vizelés közötti időtartam fokozatos növelése;

• a vizelési inger toleranciájának növelése mentális és fizikai tréninggel (pl. figyelemelterelő gyakorlatok, gátizomtorna);

• a megfelelő folyadékbevitel kialakítása (1-2 liter naponta, több alkalommal, kisebb mennyiségben, lefekvés előtt 3 órával az ivás mellőzése, a koffeinfogyasztás csökkentése).